Daisypath Anniversary tickers

Saturday, February 4, 2012

Zabagépek...

A kicsik és a szülők is, aminek persze borzasztóan örülök :) Mindannyian egyre többet esznek, én meg egyre többet rohangálok, mi lesz akkor, ha egyszer újra szülők akarnak lenni és én akkorra már dolgozni fogok???? Ki fog nekik rohangálni egész nap? Tudom, hogy hasonló okokból mások is csak reggel és este tudnak lágyeleséget biztosítani a madárkáknak, és ennek ellenére gond nélkül és egészségben felnőnek...no de mégis.... :)))

Mára nem csak Kiwi és Jello szemein látok enyhe rést néha, hanem Noodle, sőt Peanut is halad a látás útján, de persze nem mindig venni észre, sokszor teljesen csukva tartják még a szemeiket. Kis Mango jól van, nagyon mozgékony, és mindig gömbölyű a begyecskéje, ám a takarítást elnapoltam, nagyon küzdöttem magammal, de a szívem nyert a pedáns eszem ellen :)
Mellesleg egyre nehezebben tudom megkülönböztetni Kiwi-t és Jello-t...végülis csak egy nap van közöttük kettő helyett...most is megnézve az alábbi képet, csak az segített, hogy Kiwi-nek nagyobb a feje egy picit, és a szeme fejlettebb.

Íme a zabagépek:




5 comments:

  1. Jaj, de édesek!!!
    Én meg a zabagépeket zabálom meg!
    Egyik tündéribb, mint a másik!

    Skye Asszonyságnak üzenem, hogy nem szép dolog irigy kismadárnak lenni. :-))
    Egy ekkora macsónak enni kell, bizony!
    Samuka imádni való!

    A gyerkőcöket szerintem mégiscsak összekeverted: Zselé Uraságnak egész komoly kis korona van már a fejecskéjén, Kiwicskének meg majdnem semmi. Biztos, hogy nem Zselé a Kiwi??? :-))

    Bizony, az szörnyű lesz, ha majd úgy fészkelnek, hogy te dolgozol... :-(( Nem is tudom, hogyan lehet megoldani...

    Én az utóbbi években már délutános voltam (kivételes napoktól eltekintve), úgyhogy tizenegy körül mentem el itthonról, és öt után értem haza. Volt tehát idő és alkalom rendesen ellátni a madárkákat reggel. De még így is meglátszott a második fészekalj gyerkőcein, hogy nem olyan fejedelmi a szülők dolga, mint az elsőknél volt, amikor sikerült hosszabb időre betegállományba vonulnom. Hogy "rendes", nyolc-kilenc órás munka mellett hogyan lehet madárkákat fészkeltetni, azt el se bírom képzelni.

    Amúgy neked mi a végzettséged vagy a foglalkozásod?
    Már többször akartam kérdezni, de mindig elmaradt.
    Lehet, hogy a másik blogodból tudhatnám, de azt nem szoktam olvasni.
    Egyszer tévedtem bele, véletlenül - de úgy éreztem magam, mint egy kukkoló.
    (Bár a kukkoló vélhetően nem érzi rosszul magát, miközben kukkol. :-)))

    ReplyDelete
  2. Lehet hogy tényleg összekevertem hehe, a fenébe mi lesz még később???? :)))

    Kommunikáció szakon végeztem, ami elég tág, a banktól kezdve, a call center vezetésén át az ügyfélszolgálatig...mindenben volt részem, de Kanadában pl egy nagy könyv és ajándék áruház ajándék részlegét vezettem...hogy itt mit fogok csinálni? Egyelőre fogalmam sincs :)

    ReplyDelete
    Replies
    1. Talán tenyéssz madárkákat. :-))
      Emberapu meg ácsoljon nekik odúkat, ülőbotokat, játékokat - és majd dől a lé!
      Sokkal nyugisabb mesterség, mint tanítani. :-))

      Delete
  3. Budapesten e pillanatban mínusz huszonhárom fok van.
    Irígyled?????
    Szívesen küldök belőle, mert lassan megfagyunk. :-))

    ReplyDelete
  4. Nem vagyok benne biztos hogy abból megélnék :)))

    A hideget nem irigylem annyira, de a havat azt nagyon :)

    ReplyDelete

Photobucket

Photobucket