Itt vagyunk, kérem szépen, gyönyörű a kis lakás, az időzítés meg igen jó lett, ugyanis alig érkeztünk meg, Skyeék feltűnően keresték a fészket...na tessék....úgy látszik jól érzik itt magukat, mert nincs különösebb ordítás vagy nyugtalanság, és gyakran bejárnak az odúba, onnan csicseregnek. Most mondjuk éppen kint vannak és rohangálnak Emberapun :)
Fel vagyok készülve a jövőbeli fiókákra, a legjobb az, hogy itt végre én döntöm el, hogy mit hova teszek. Ablakokon van redőny, függöny, szúnyogháló, a konyhával pedig nagyon fogok vigyázni. Teflon nincs, nem használok veszélyes kemikáliákat, és szigorúan kalitka-fogság van főzés idején.
Mi, emberek is nagyon jól érezzük magunkat, a konyhát már teljesen belaktam, de a többi még sok munkát igényel, nem mintha bánnám, sőt :)
Képek még nincsenek, és nem is lesznek itt a lakásról, emailben tudok küldeni, és ott elmagyarázom, hogy miért ;)
Nem kell magyaráznod, teljesen érthető. De ha külön küldesz nekem pár képet, annak nagyon bírnék örülni.
ReplyDeleteAz a lényeg, hogy a madárkák jól érzik magukat!
Hogy nektek megfelel az új lakás, az várható volt. :-))
Nagyon irigyellek a rendezkedésért és egyáltalán, az új élet kezdetéért. Én már belekövültem ebbe a lakásba (ahol ugye hároméves korom óta élek), de azért ez az egyetlen dolog, amit sajnálok, hogy kimaradt az életemből: az új lakás, ahol minden úgy van, első perctől fogva, ahogy én szeretném.
Még mindig szoktam új lakásról álmodozni - ami már csak azért is lehetetlen (túl az objektív okokon), mert új építésű lakásba manapság nem szívesen költöznék, ugyanakkor olyanba se szeretnék menni, amiben már mások laktak előttem. Mi itt első lakók vagyunk (illetve most már csak én vagyok), és zavarna a tudat, hogy más életek is zajlottak a lakásomban, olyan dolgokat láttak a falak, amikről én nem tudok. Úgyhogy marad ez a rongyos régi - vélhetően akkor is, ha netán nyerek a lottón. :-))
Megértem, hogy nem teszel fel képeket. Ha lehetséges, akkor én is szeretnék képeket kapni az új rezidenciáról.
ReplyDeleteÉn már születésem óta lakom ugyanabban a lakásban és alig várom, hogy elköltözhessek és úgy legyen berendezve az egész lakás, ahogy én szeretném, mert imádok pakolni, rendezkedni.
Sok boldogságot az új lakáshoz.
Köszönöm Timi! Csipcsup, megértem amit írsz arról, hogy nem szívesen laknál valahol, ahol mások laktak előtte, erre én is érzékeny vagyok
ReplyDeleteLégyszi küldjetek nekem egy üzenetet emailben, hogy tudjam melyik email címre küldjem a képeket
Bármelyik címemre küldheted.
ReplyDeleteDe legjobb talán a POSTAFIÓK.
bukuli@postafiok.hu
Timike - az alig húsz kis évecskéddel még nem nagy kunszt egy helyen lakni! :-)) De kívánom, hogy sikerüljön egyszer elköltöznöd. Én is arról ábrándoztam világéletemben, aztán mégis itt ragadtam, mert nem volt más lehetőség.
Oké adjatok még egy-két napot, hogy mindenről tudjak képet küldeni.
ReplyDeleteMa reggelre megszületett az első tojás...csak senki nem ül rajta :( Skye egyfolytában kint akar lenni, Sam meg követi...
Rendes madár csak a második, harmadik tojás után kezd kotlani. :-))
ReplyDeleteMost már Skye is tudja, hogy nem marad le semmiről.
Így legalább nem lesz olyan nagy korkülönbség a fiacskák között.
De édesek, hogy így belakták az új lakást!
Ezek szerint tökéletesen otthon érzik magukat. :-))
Ráérsz a képekkel nem két nap, de két hét múlva is. :-))
Miért érdekes a teflon?
ReplyDeletemert olyan gázokat bocsát ki hő hatására, ami árthat a madaraknak, illatosított gyertya, stb ugyanaz sajnos
ReplyDeleteKöszi a képeket, Zsófi!
ReplyDeleteNagyon édes az új lakás!
Kívül is aranyos - bár a játszótér kissé túl közel van, ízlésem szerint. :-))
De hát egy fiatalt még nem zavar a gyerekzsivaj...
(A zsivaj pontos J???
Én LY-nal írtam, de javította a helyesírás-ellenőrződ.)
Sok boldogságot az új falak között! :-))
Szerintem a zsivaly ly-nal helyes, a helyesírás-ellenőrző meg nem hiszem, hogy tökéletes, mivel a blogger nem magyar
ReplyDeleteKöszönjük szépen :) 29 évig egy általános iskola közvetlen közelében laktam, így a gyerekek ordítását megszoktam :)
Jsah, két tojáskánk van, és nagy a csend, kotlanak a drágáim ezerrel
Elég is volna két fiacska, nekik is meg nektek is. :-))
ReplyDeleteAz jó, ha immunis vagy a gyerekek zajongására. :-))
Én hároméves korom óta légifolyosóban lakom: abszolút nem hallom a repülőgépeket, csak ha valami vendég fölhívja rájuk a figyelmemet. Most ugyan már nincs nagyon mire fölhívni, mióta a MALÉV is megszűnt... Hetekig irtó furcsa volt a csönd. Sokkal kevesebb gép mászkál fölöttünk, mint korábban - és valahogy más a hangjuk is.
A gyerekek ordibálásával viszont a világból ki lehet kergetni.
Talán foglalkozási ártalom. :-))
Ha itt a földszinten kellene laknom, akkor én is megőrülnék, de a harmadikon nem annyira vészes :)
ReplyDeleteDe hát nincs is harmadik emelet a házakon, Zsófi ! :-))
ReplyDeleteLegföljebb harmadik szint...
Én csupa kétemeletest látok a képeken.
Igazad van, szint :)
ReplyDeleteNa mi ez a csönd?
ReplyDeleteSemmi újság?
Rendezkedsz éjjel-nappal?
Nálam meg beletört a bicskád a millió kommentbe? :-))