Daisypath Anniversary tickers

Thursday, July 12, 2012

Egyeske

Nos Egyeske új otthont talált egy fiatal lány személyében, aki még egyetemre jár és a szüleivel lakik együtt. Nagyon szimpatikus volt kezdettől fogva, sokat leveleztünk, aztán átjöttek hozzánk a szülőkkel együtt. Vaciláltak Hármaska és Egyeske között és végül Egyeske győzött, el is vitték azonnal. Többször beszéltünk már azóta, Egyeske a Lily nevet kapta és nagyon jól érzi magát az új helyen, ami meglepő, hogy nagyon sokat magyaráz lány létére, egyem a szívét, remélem nagyon boldog lesz :)

10 comments:

  1. Éljen a nimfa-kor végső határáig Lilike, egészségben, boldogságban, szeretetben, az új gazdáival együtt!
    Milyen kár, hogy nem tudjuk, kiről van szó...
    Legalább egy képecskét mellékelhettél volna róla.
    Ezer éve nem láttuk a gyerkőcöket!

    ReplyDelete
  2. Biztos, hogy jó dolga lesz a kis dumagépnek! :)

    ReplyDelete
  3. This comment has been removed by a blog administrator.

    ReplyDelete
  4. This comment has been removed by a blog administrator.

    ReplyDelete
  5. Nos a fenti két komment, melyben mindenféle vádakkal lettünk ostromolva arra vonatkozóan, hogy nem jól tartjuk a madarainkat, törlésre került. Az okok: 1. az én madaraim soha nem voltak betegek, tehát a komment nem is vonatkozik rájuk. 2. Ez a saját, személyes blogom, nem egy nyílt fórum, ahol vitatkozni óhajtok.

    ReplyDelete
  6. Az egy dolog hogy MÉG nem voltak betegek. De azt nem látod hogy mi van bennük, milyen belső bajuk van/lesz. ÉS nem tudom mit hisztek ti de a madaraitok csak fizikailag boldogok mert megvan mindenük ami az életben maradáshoz kell. De mivel ti se csak esztek,isztok,alszotok,stb hanem egyéb dolgokat is csináltok "csak úgy" pl. blogot írtok nekik is vannak ilyen egyéb vágyaik amiket nem vagytok hajlandóak kielégíteni ezért lelkileg,lélekben egyáltalán nem boldogok és... áh hagyjuk úgyse bírjátok felfogni. Az is tuti hogy nem fognak 25-30 vagy még több évig élni mint a megfelelően tartott nimfák. Az ő sorsuk inkább az lesz hogy élnek úgy ahogy aztán pár év múlva meghalnak "ok nélkül" vagy egy olyan betegség miatt amit könnyen el lehetett volna kerülni. Aztán te új madarat veszel és így tovább addig amíg.... Ilyenkor vagyok hálás azért hogy az emberek nem élnek örökké.
    Én nem vitatkozom senkivel én csak leírtam a tényeket. Az előző kommentem legeleje és még 1-2 rész a csi-csu blog tulajának szólt ahova szintén elküldtem.

    ReplyDelete
  7. Ezek nem tények kedves Anonymus...ez a Te véleményed. Amíg nem vagy madarakra szakosodott állatorvos, addig nekem ne magyarázd meg, hogy mit csinálok rosszul vagy jól. A papagájaimmal kapcsolatos teendőimet mindig megvitatom az alábbiakkal: Nemzetközi Nimfapapagáj Szövetség, tapasztalt tenyésztők és az állatorvosunk, aki Idaho-ban a legjobb madaras orvos címmel rendelkezik. Igen beképzelt és arrogáns vagy, ha azt gondolod, jobb vagy náluk. Ezenkívül légyszíves valahol máshol éldd ki boldogtalan és panaszos hangulatodat, itt nem látunk szívesen, és a további kommentjeid is ki lesznek törölve. Köszönöm

    ReplyDelete
  8. Ez a drága lélek alighanem egy általános iskolás kislány, aki ráadásul még sötét is, mint az alagút.
    Nálam is tette tiszteletét (más néven és nem először) egy kisebbecske regénnyel, amit természetesen azonnal kitöröltem. Hülyeségek tömkelege szerepelt benne, teljesen összefüggéstelenül, nem kapcsolódva a világon semmihez, amiről éppen szó volt a blogban.

    Ha nem tévedek, ő volt az is, aki valamelyik évben karácsony délutánján írt hosszú értekezést a blogomba arról, hogy mindent rosszul csinálok, és a madárkáim boldogtalanok. Többek között azért, mert nincs röptető hámjuk... Most éppen ezt fejtegette, a legutóbbi kommentjében. Hogy honnan jutott eszébe, azt csak ő tudja.

    Ne törődj vele: mondom, hogy sötét szegény, mint az éjszaka.

    ReplyDelete
  9. Igen emlékszem rá, ő volt az is :) Nem törődök vele különösebben :)

    ReplyDelete
  10. Ez a szegény blog már végképp meghalt?
    Kár érte...

    ReplyDelete

Photobucket

Photobucket