Daisypath Anniversary tickers

Monday, January 30, 2012

Peanut megérkezett!

Mára négyen lettünk :) Szépen együtt ücsörögnek és cincognak gyakran....vajon az ötödik is előbújik majd?

Tegnap történt valami nagyon cuki. Egész nap nem leskelődtem, de estefelé gondoltam, hogy benézek, és leellenőrzöm, hogy minden rendben van-e. Skye éppen kint zabált a kalitkában, így csak Sam-mel szemben kellett felvérteznem magam. Mikor kinyitottam a fészekdobozt, az Apuka a boton termett (nyilván onnan jobban elért volna, ha valami disznóságot óhajtottam volna csinálni), az aprónép a sarokban nézelődött. Sam szokásához híven elkezdett fújni rám, mint egy macska...és ekkor kis Kiwi, vaksin, de magabiztosan nyújtogatni kezdte a nyakát, és aztán leutánozta az apját! Pici csőrét kitátotta és fújni kezdett ő is!!!! Na én akkor rögtön szétolvadtam a szönyegen, aztán agyon dícsértem Kiwi-t, hogy milyen nagyon ügyes :) Emberapu szerint Kiwi fiú, mert azok utánozzák a hangokat, ugyanakkor a lányok is fújnak, úgyhogy ez nem garancia :)




6 comments:

  1. Csodaszép és okos család! :)))

    ReplyDelete
  2. Hurráááá! Keresztmama lettem!!!!!
    Köszi, köszi, köszi!!!
    De kár, hogy nem tartjátok meg a fiacskákat!
    Pedig szorgosan irkálnék a keresztgyerekemnek minden alkalomra szebbnél szebb képeslapokat. :-))

    Ezt az édes kis bandát!!!!
    Naná, hogy kibújik az ötödik gyerkőc is, ha ennyien kotlanak rajta!
    Valami fantasztikusan gyönyörűek! :-))

    Kiwicske harci kedvét nagyon is el tudom képzelni: sose felejtem el, mikor a két első galambkám közül az egyik (már nem emlékszem, hogy Benőke vagy Döncike) pont ugyanúgy neki akart támadni a fészek peremén vendégeskedő verebeknek, mint ahogy az apjától látta. Igen ám - de egyrészt kövér volt, másrészt túl kicsi: nem tartották még meg a lábacskái. Így a félelmetes támadásból szégyenszemre az lett, hogy orra bukott a drága. De azért hősként ünnepeltem, mert kötelességtudóan megtette, ami tellett tőle: megvédte a fészket a betolakodóktól, a szülők távollétében. :-))

    Nőj nagyra, drága kicsi Mogyoró!!!

    ReplyDelete
  3. Ma reggel, mikor felkeltem az jutott eszembe, hogy mire be tudok nézni hozzátok, addigra már biztos négyen lesztek. És tessék nem tévedtem.
    Szép nagy család lettetek.
    Kiwihez képest Peanut olyan kicsi. Ennyit nőtt volna Kiwi pár nap alatt?!
    Ők ilyen sárgák maradnak, vagy felnőtt korukra más színük lesz?

    ReplyDelete
  4. Bizony sokat nőnek egyetlen nap alatt :) A sárga pihe majd eltűnik és valószínüleg szürkék lesznek, mint a szüleik. Ti hogy vagytok? Remélem továbbra is jó az összhang :)

    ReplyDelete
  5. Köszönjük kérdésed, jól vagyunk. Nem akarok semmit sem elkapkodni, úgyhogy továbbra is csak a fürtös kölest kapják kézből. De azt napi rendszerességgel. Eddig minden rendben. Lóci, ha meglátja a fürtös kölest a kezemben, akkor azonnal kiabálni kezd, és türelmetlenül várja, hogy ehessen belőle. Gyurika meg kis idő múlva követi őt, hiszen nem akar semmiről sem lemaradni.

    ReplyDelete
  6. Nem is kell kapkodni, annyi szenvedés után amit Gyurika átélt, lehet hogy hónapokba telik mire még inkább hozzádszokik. Tudom nehéz, de szép feladat :)

    ReplyDelete

Photobucket

Photobucket