Előre meg kell jegyeznem, hogy a szívem nagyon fáj most, ahogy a sorokat írom, de úgy cselekedtem, ahogy a madár lelkek megkívánták...a sztori hetekkel ezelőtt kezdődött, amikor Skye és Sam egymásnak estek. Úgy tűnik Skye kilépett a hormonális időszakából. Két tojást összetörtek a maradék három nem volt termékeny, így levettem a fészket. A veszekedések gyakoriak lettek és egyre durvábbak, végül szétválasztottuk őket. Mindig tudtam, hogy nem volt köztük igazi kapcsolat, de azt nem gondoltam volna, hogy ennyire elfajul. Ekkor lépett a képbe az egyik kolléganőm, akinek van egy lány nimfája, 3 éves. Elhatároztuk, hogy meglátogatjuk őket, méghozzá úgy, hogy Sam-et is visszük. Elképesztő csoda történt, Sam és a nimfalány azonnal egymásba szerettek, beszélgettek, tollászkodtak együtt, amit Skye sosem tett. Sam Laura-nál maradt Ketteskével egyetemben, aki rögtön elnyerte Laura szívét. Csodás otthonuk lesz, és megbeszéltük, hogy ha valami mégsem oké, akkor Sam visszaköltözik hozzánk. Ám úgy tűnik, ez volt a legjobb ötlet, Sam boldog az új feleséggel, Skye pedig lenyugodott a többi kicsivel együtt...talán nem fog többé tojást rakni, és soha nem akart feleség lenni...ki tudja...bonyolult a madarak lelke ezek szerint. Hiányzik Sam, akkor is, ha soha nem volt barátságos igazán, de örülök, hogy most boldogabb.
A blogot át kell neveznem :(
